Február 20-22-én a fornosi ifisek szolgáló csoportjának nagy része - az ifjúsági presbitérium 10+3 tagja - útra kelt, hogy a GYEK beregszászi székhelyén, a missziós házban eltöltsön egy bensőségesebb hétvégét igei alkalmakkal, beszélgetésekkel megfűszerezve.
Már a hétvégére való eljutásunk is, lassan már fornosi ifis utazási hagyományoknak is beillő módon, eléggé érdekesen indult. Azért, mert ahányan voltunk, annyi féle módon és időben érkeztünk meg: voltak, akik hajnal hasadáskor útra keltek, mások a délutáni buszozást választották, pár szerencsésebb tagunknak pedig az autók nyújtottak segítséget :) De az esti előadásra, hála az Úrnak mindnyájan minden féle harcászati eszközünkkel megérkeztünk.
A korán érkezők persze felfedező túrára indultak: megtekintették az épület minden csücskét, tesztelés alá vetették a hozzá tartozó csodazongorát, de leginkább a későbbiekben törzshelyünké vált konyhai részleget. Az ott eltöltött rövid idő máris rávette őket a serénykedésre, és Hamit is megszégyenítő módon megalkották a "csodapalacsinta" tésztáját. Mindezen történések alatt befutott mindenki.
Nemsokára összegyűltünk az előadói nagy teremben, ahol neki fogtunk Istent dicsőíteni énekhangunkkal, remélhetőleg a szomszédok utólagos panaszbejelentései nélkül :) Valószínűleg kedves előadónk Olasz Tímea megérezvén a környék ebeinek a félelmét, amelyet az énekhangunk váltott ki, megszaporázta lépteit és már köztünk is termett, majd tolmácsolta Isten üzenetét. Az előadás általunk kért témája a "Megtérés és üdvbizonyosság" volt, amelyben a megtérést egy teljesen új, eddig szokatlan oldalról közelítettük meg. Ezt követően egy fórumbeszélgetés alakult ki, ahol kiveséztük a témát minden oldalról, irányból, majd palacsintáztunk.
A konyhai részlegen teljesen mi tevékenykedtünk, így időnk nagy részét ott töltöttük. Mint kiderült mind pótolhatatlan mesterszakácsok vagyunk! :) Mindnyájan hozzátettünk valamit a főzéshez, aminek eredményei pompás ételek lettek. Egy szóval egy teljes hétvégén át ismerkedtünk egymással és a gasztronómia kulisszatitkaival.
A péntek esténket egy éjszakai városnézéssel zártuk, ahol megnézhettük Beregszász központját. Persze zárás képen még hagytunk annyi energiát, hogy összegyűljünk egy esti vagy inkább éjféli áhítatra és imaközösségre, majd mind nyugovóra tértünk.
A pótvacsi talán elég volt egy ideig, de sokunkat az étvágya ébresztette fel már jó korán reggel. A beosztott fiú szakácsok ezért elkészítették nekünk a reggelit, majd elmosogattak utána némi segítséggel.
Szombaton két előadásunk volt, mindkettőt Bányai Marinka Ibolya tartotta. A témák összefüggőek volta: keresztyén életvitel, illetve elhívás a szolgálatra. Mindenki, akinek csak voltak kérdései és véleménye, az megosztotta a többiekkel és megbeszéltük.
A szombati napunkon helyet lelt magának a vidámság és a játék is, de a komoly dolgok is előtérbe kerültek. Este részt vettünk az Ibolyáék által elkészített imasétán, amit talán senki sem fog elfelejteni! Ezek után kipróbáltunk egy új játékot a "Hangolót", amely sokak személyiségébe, lelki világába vagy épp vágyaiba engedett betekintenünk némileg. Voltak, akik fáradságuk miatt egyből közelebbi kapcsolatba bonyolódtak az ágyukkal és annak minden tartozékával, voltunk viszont néhányan, akik még fenn maradtunk beszélgetni.
Vasárnap nem kellett bajlódnunk az ebéd elkészítésével, ugyanis annyi kajánk maradt szombatról, hogy még bőven haza is tudtunk hozni az itthon maradt ifiseknek is belőle.
A hazautazás megint csak nem múlhatott volna el unalmasan akadályok nélkül ... Miután lelkiismeretesen próbáltuk rendbe rakni a missziós házat, csomagjaink bevándoroltak az Ibolyáék autójába, így megkönnyítve indultunk el a közeli buszmegállóra. Rövid várakozás után megérkezett a buszunk, így jókedvűen zötykölődtünk hazafelé.
Estére mind részt vettünk az ifjúsági alkalmunkon, ahol kiderült, hogy mindnyájunk legkedvesebb délutáni programja az alvás volt. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése